Szomorú  volt.

Ragyogtak a csillagok..

A szája mellett a folt...

...ott éktelenedett, s könny folyt végig az arcán....

 

-Legyen világosság!

S fény úszott a Mindenségben.

Teremtő Szó járt a Szent Cselekvésben.

Ez az Élet forrása az Anyaméhben...

 

"kezdetben volt az ige,

Az ige Istennél volt...

Isten volt az ige...

Az ige volt az emberek világossága...

 

A világosság világit a sötétben...

De a sötétség nem fogta fel"

Elküldte teremtményei közé a Fiát...

S a Betlehemi jászol felett a Csillag volt a jel.

 

Szomorú volt.

A szája mellett a folt...

...ott éktelenedett...s könny folyt végig az arcán...

Mikor látta, hogy övéi nem fogadták be....

 

-Kisfiam, ébredj, itt a reggel...

Mi az a folt? Nem fürödtél az este?

Te sírtál?-s kinyitotta a szemét,

Feje fájt, de feléje nyújtotta remegő kezét.

 

Azt hiszem...álmodtam...

Isten voltam...

De nem szerettek....

S bár álmodnám ezt az életet is....

 

Isten szomorú volt....

Nem ragyogtak a csillagok...

A szája mellett a folt....

....ott éktelenedett...s könny folyt végig az arcán....

Vissza a bloghoz

Új hozzászólás Frissítés