Légy gyermek!

,,Az a legbölcsebb, aki tudja, hogy mit nem tud.”

Megáll, gondolkozik, érez, s nem siet, nem fut…

,,A pontos megértés belülről fakad.”

Állj meg ember, a tudásodból mi marad?

Mi a lélek? Halhatatlan? Vagy a testtel együtt eltűnik?

Az éjszaka csendjében egy derengő csillag feltűnik…

Mi az élet? Hallhatatlan? Mit értesz a hangokból?

Összeomlottál, de magas épületek nőnek ki a romokból.

Süt a Nap, fény ragyog, szivárvány és a Hold…

Hegyek felett fújdogál a szél...a gondolat az régen volt.

Gyermekként volt időd, játszottál és képzelődtél…

S nem állt messze tőled az igazság…Te sosem tévedtél!

Hadd most, amit tanultál…

Emlékezz, hogy bámultál,

Ha egy katicabogár leszállott a kezedre…

Emlékezz, ember, a bölcsesség szeretetre...

Írta: Zöld Timea