1561. január 22-én született Londonban, előkelő család gyermekeként. Apja, Sir Nicholas Bacon I. Erzsébet főpecsétőre volt, anyai nagyapja teológus és nyelvész, illetve VI. Edward nevelője volt.

   12 évesen már Cambridge-ben tault a Trinity College-ben. 1577-től a párizsi angol követ mellett dolgozott, de 1579-ben meghalt édesapja, ezért haza kellett térjen, és csak támogatából tudta elvégezni jogi tanulmányait.

  1584-ben parlamenti képviselői széket foglalt, támogatója Essex grófja volt, akit önérdekből bevádolt, és elítéltek, ezzel megszerezte a királynő szimpátiáját. Karrierje I. Jakab trónra kerülésével kezdett egyre magasabbra ívelni. Ez azzal kezdődött, hogy 1603-ban lovaggá ütötték, főügyész, főpecsétőr, főkancellár lett, és grófi címet is kapott. Homoszexuális vonzalmai ellenére megházasodott.

   Azonban nem tartott sokáig karrireje, mert bevádolták azza, hogy 28 esetben engedett azoknak, akik meg akarták vesztegetni, így pár napra a Towerbe került. Az uralkodó megkegyelmezett neki, nyugdíjat is kapot, és tudományos munkába kezdett. Azt vizsgálta, hogy a tyúk húsa tovább áll-e, ha hóval töltik meg, de eközben megfázott és meghalt 1626. április 9-én, 65 évesen.

   A materializmus korai képviselője, a filozófiát új alapokra akarta helyezni. Az Instauratio magna, amit Bacon fő művének tekintenek, a tudományok rendszerezésével foglalkozik. Az osztályozást nem a tudomány tárgya, hanem az alany megismerő képessége szerint teszi meg.

   Megkülönböztette az etikát és a vallásos erkölcstant, mert szerinte az etika csak a földi élettel, a vallás pedig a földön túlival foglalkozik. Azt vallotta, hogy a filozófia csak akkor vezet ateizmushoz, ha felületesen ismerjük, de ha beleássuk magunkat, akkor elmélyedhetünk a vallásban is. Ennek ellenére azt mondta, hogy a filozófia és a vallás nem hozható kapcsolatba, mert a vallásban rengeteg, az ésszel fel nem fogható dolog van.

Forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Francis_Bacon_(filoz%C3%B3fus)