Szent Ágoston (Aurelius Augustinus) Tagastéban született 354. november 13-án, Észak-Afrikában. Valószínű, hogy családja római eredetű volt, de a birodalom adói miatt sorsuk egyre nehezebbé vált. Tanulmányait jótevő támogatásával tudta befejezni. Édesapját Patríciusnak hívták, és egész életében katechumen volt, csak közvetlenül halála előtt keresztelkedett meg. Édesanyját Mónikának hívták, aki keresztény asszony volt.

   Gramatikus iskolát járt, hogy rétor lehessen belőle. Homérosz és a görög filozófusok nem ragadtatták el, de Vergilius igen. Hőseivel együttérzett, s megsiratta Didó királynő sorsát. 16 éves volt, mikor az anyagiak miatt nem folytathatta az iskolát, így hazatért. Rossz baráti társaságba keveredett, ez nem volt rá jó hatással. 371-ben folytatta tanulmányait Karthagóban, ahol találkozott egy nővel, akivel közös gyermekük született, Deodatusnak nevezték el.

   A tanulásban nagy sikere volt, de édesanyja mély hitét "dajkamesének" tartotta, viszont nem volt megynugvása ebben a vallásellenességben. Olvasta Cicerót, így megnőtt érdeklődése a bölcssség iránt, de a BIbliát már nem olvasta, mert elítálta a többi egyházi szerző műveivel együtt.

   Megismerkedett a manicheus tanítással, s kezdetben nagy lelkesedéssel volt iránta, de később mindez alábbhagyott, mert észrevette  a benne rejlő romlottságot, s szelleme sokkal igényesebbre vágyott, mint a menicheizmus.

   Később tanár lett, igazi tehetség a szakmában, mert értett ahhoz, hogy hogyan kösse le diákjai figyelmét. Karrierje felfele ívelt, míg fel nem került Milánóba, a birodalom akkori fővárosába, s rómában már valamilyen főtisztviselői rangért kilincselt elfeledve régi szegénységét. Megnyugvást azonban semmiben nem talált.

   Édesanyja utánajött Milánóba, hogy rávegye, szakítsa meg kapcsolatot Deodatus édesanyjával, de Ágoston erre nem volt hajlandó. Vallomásaiból nem derül ki, hogy szerelmes volt-e a nőbe, vagy nem, viszont úgy tűnik, hogy a férfi és nő közti kapcsolatban egyelőre csak a testiséget látta.

   Viszont hallgatni kezdte Szent Ambrus szónoklatait, akinek stílusa magával ragadta. A püspök szónoklatai által az evangélium is szépen lassan beszivárgott szívébe, s fejlődésére nagy hatással volt Plotinosz is, de még mindig többre tartotta a világi dolgokat, mint a pénz, siker, házasság.

   Megtérését leírja a Vallomásokban: egy gyermekhangot hallott, ami azt mondta, hogy "Tolle-lege, tolle-lege", azaz "Fogjad-olvasd, fogjad olvad". Kinyitotta a Szentírást, és ezt a részt olvasta: "Vessetek véget a kicsapongásoknak és a tobzódásnak, a civakodásnak és a versengésnek, Öltsétek magatokra Urunkat, Jézus Krisztust, és ne dédelgessétek testeteket, nehogy bűnös kívánságokra gerjedjen..." (Róm, 13,13) Megtérése után Isten békességet adott neki, amit már régóta várt.

   Édesanyjával, fiával és néhány barátjával vissavonult a Milánótól északra levő Cassiacumba. 387. április 23-án Ambrus püspök megkeresztelt. Édesanyja meghalt a hazafelé vezető úton. Szerzetesi életmódott kezdett, majd Isten papságra majd püspökségre szóította, s új feladatra ösztkélte: tanulmányait irányítsa a Szentírásra, teológiai és lelkipásztori kérdésekre és a Hagyományra. Hippó püspökeként halt meg 430. augusztus 23-án.

   Kevés Szent Ágostonhoz hasonló alakja van az ókori kereszténységnek, amely annyira őszinte és ismerős. Ritka az olyan világirodalmi mű, ami olyan hűen rögzíti alkotóját, mint a Vallomások. Ünnepe augusztus 23-án van.

Forrás:

Dr. Diós István (szerk): A szentek élete, Szent István Társulat, Bp.² 1984.

Kép forrása:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hipp%C3%B3i_Szent_%C3%81goston