George Berkley az írorszégi Kilkirinben született 1685. március 12-én, magas rangú protesténs családban. Apja magas rangú vámtisztviselő volt.

   Tanulmányait Kilkennyben és a dublini Trinity College-ben végezte, ahol már II. osztáyosként kezdett. Itt találkozott John Locke munkáival. 1707-ben szerzett diplomát, majd teológiát oktatott.  Fő műveit kollégiumi tagsága alatt írta. Pappá 1710-ben szentelték, ezután Lord Peterborough káplánja lett. Bejérta Franciaországot és Itáliát.

   1713-ban Londonba utazott. Nem nézték jó szemmel filozófiai nézeteit, és heves kritikákkal fogadták. Jonathan Swift azt mondta, hogy ilyen idealizált eszmékkel zárt ajtókon is át tudna menni. Egy gyakran említett történet szerint dr. Johnson belerúgott egy kőbe mondván: „Így cáfolom meg őt”…

   1724-ben Derry főesperessé nevezték ki, nem fogadta el a kinevezést, és soha nem foglalta el ezt a posztot. 1734-ben kinevezték Cloyne püspökévé, s hazatért, hogy foglalja el a püspöki széket és hivatalt. 1752-ben nyugdíba vonult, és 1753. január 14-én 67 évesen halt meg Oxfordban.

   Filozófiai műveiben azt tárgyalja, hogy értelmetlen feltételezni az anyagi szubsztanciák létezését, hiszen a tulajdonság nélküli anyagról nincsen semmiféle benyomásunk. Mindebből következik, hogy az ideák csak az elménkben vannak jelen.Vitatta a külvilág anyagi voltát: föltevése szerint a dolgok egy univerzális isteni elme ideái.

Forrás:

https://hu.wikipedia.org/wiki/George_Berkeley