Xenophanész időszámításunk előtt 570 körül született és 475 körül hunyt el. Vándorköltőként és -énekesként bejárta egész Görögországot, majd Elea városának filozófiai előfutárává vált. Gondolkodásmódja jelentősen eltért a milétosziaktól vagy Hérakleitosztól és Perminidésztől. Nem filozófus volt, hanem költő, de érdekelt volt a a vallás és az istenek témakörében, éppen ezért felháborítónak találta, hogy Homérosz és Hésziodosz vulgarizálták az isteneket.

   Xenophanész is hitt abban, hogy minden egy őselemből keletkezett, viszont Anaximenésszel ellentétben úgy hitte, hogy nem a levegő, hanem a föld volt az őselem: „Földből lett minden és oda tér meg minden a földbe” és ”Föld és víz minden, ami csak él vagy megterem itten”.

   Hippolütosz mondta, hogy Xenophanész szerint a Nap sok kis tűzrészecskéből áll, valamint feltételezte, hogy kell létezzen még számtalan nap és hold.

   Pszeudo-Plutarkhosz és Aethiosz szerint, Xenophanész az égitesteket a felhőkből származtatta. Ebben a rendszerben az égitestek nem anyagi természetűek, hanem a föld lángra lobbant kipárolgásai. Elmélete szerint a csillagok hajnalra kiégnek, a Hold egy összesűrösödött fénylő felhő, amely hónaponta szertefoszlik és újjáalakul.

   Hippolütosz elbeszélése alapján, Xenophanész azt gondolta, hogy a kozmosz időnként alpusztul, azaz a Föld feloldódik a vízben. Talán abból következtethetett erre, hogy a tengeri élőlények megkövesedett amaradványait a tengertől messzebb is megtalálhatjuk, valamint a barlangokból csöpögő víz is erre engedte következtetni.

Forrás: https://hu.wikipedia.org/wiki/Koloph%C3%B3ni_Xenophan%C3%A9sz